„Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt”

Az EDDA Művek ismert slágerénél aligha foglalhatnánk össze jobban hazánk közeljövőbeli kihívását. Az évszázados hatalmi struktúrák átrendeződésének kellős közepén Magyarország ugyanis jövő áprilisban határain belül érkezik egy olyan válaszúthoz, mely után ismét hosszú időre tagozódhat be... na de hová is?

A független nemzetállamok közé, vagy egy központosított birodalomba olvasztva? Érvényesülését megtartva saját magát tudja majd elhelyezni egy új világrendben, vagy utólag helyezik fel a térképre, mások érdekei szerint? Magyarország előtt jelenleg ez a két sorsdöntő alternatíva áll. Mindkét irányvonalnak megvannak a maga képviselői, a nemzetnek pedig egyaránt van történelmi tapasztalata a függetlenségről és a kiszolgáltatottságról. Az önbecsülés, vagy a lemondás útja - ez tehát az ország előtt álló kérdés.

A Tranzit fesztivál küldetéséhez hűen ezúttal is minden irányból igyekezett teljes képet adni a kialakult helyzetről: a globális földcsuszamlásoktól kezdve hazánk Európai Unióval folytatott vitáin keresztül Magyarország gazdasági és külpolitikai stratégiájáig.

Hollik István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője köszöntőjében az ország jelenlegi helyzetét formabontó módon mesetörténetbe illesztve elmondta, hogy a rosszindulatú irigység, az ország kárán való saját érvényesülés napjaink valóságában is jelen van. Nincs új a nap alatt, a birodalom ezúttal is megtalálta itthon azt az embert, aki saját karrierjét szem előtt tartva, idegen érdekeket képviselve, elvtelen módon árulná el saját hazáját.

A rendezvény nyitó előadását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta. A miniszter elmondta, hogy a kormány számára csakis magyar szemüveg létezik: bármilyen nemzetközi helyzet vagy előttünk álló kihívás esetén a kiindulópont a magyar érdek és minden lépés kizárólag ennek érvényesítését szolgálhatja.

A Tranzit fesztivál megszokott tematikájának megfelelően délután két egymást követő idősávban egyszerre öt-öt előadás közül választhattak az érdeklődők.

Orbán Balázs és Szent-Iványi István vitája egy “klasszikus”, ugyanakkor napjainkban is fajsúlyos kérdéséről szólt: tud-e Magyarország hídállamként működni Kelet és Nyugat között? Ki tudjuk-e használni az új világrend adta lehetőséget pozíciónk és szerepünk megerősítésére, vagy illúziókat kergetünk?

A szuverenitásvédelem XXI. századi kihívásairól Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszélgetett. Lánczi Tamás többek között kifejtette, a klasszikus titkosszolgálati eszközöknek már leáldozott, ma már a nyílt műveletek korát éljük, aminek legnagyobb trükkje éppen az, hogy transzparensnek látszanak. Gulyás Gergely szerint a civil szerepben történő politikai nyomásgyakorlás célja pontosan az, hogy a megválasztott kormány hatalmát érvénytelenítsék.

Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke a győri Audi gyár, és Magyarország járműgyártásban való szerepéről fejtette ki gondolatait. Az Audi Hungaria vezetője az előttük álló fejlesztési terveket, valamint a tervezett kapacitásbővítést is részletesen ismertette, kiemelve, hogy míg Németországban a dolgozók munkahelyhez való kötődése meggyengült, addig Magyaroszágon az Audiban dolgozni identitást jelent - éppen ezért hosszú távra tervezik Győri működésüket.

Az egészségügy témája is helyet kapott a fesztiválon, ahol dr. Kőnig Róbert, miniszterelnöki biztos, gyermeksebész szakorvos és dr. Végvári Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője mutatta be és helyezte európai kontextusba a hazai ellátórendszer helyzetét.

„Világrendetlenség - Mi lesz veled, Európa?” címmel az Európa előtt álló, újrafeloszott világban való lehetséges jövőjét, és mindenekelőtt jelenlegi megoldatlan problémáinak okát elemezte Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója.

Ígéret, jóslat vagy üzenetnek számít egy-egy jól hangzó választási program? Mennyire lehet komolyan venni a közvéleménykutatásokat? Létezik manipulációs kerekasztal? Többek közt ezekről a kérdésekről vitázott Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, és Závecz Tibor, a Závecz Research Piac-és Társadalomkutató intézet igazgatója.

A szuverenitásvédelem parlamentekben való érvényesítésének kihívásairól két “harcedzett” politikus, Dömötör Csaba európai parlamenti képviselő és Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője beszélgetett. Érvek, stratégiák, revolverek, a nemzeti lobbit ért folyamatos nyomásgyakorlás - többek között erről is hosszasan esett szó, mint ahogyan arról is, milyen utóélete és következménye lehet a parlamentekben megvívott csatáknak.

Magyarország helyzete talán soha nem látott mértékben értékelődhet fel az Egyesült Államokban. A republikánusok, mint politikai szövetségesek győzelme után új időszámítás jöhet a magyar-amerikai kapcsolatokban. Hogy mindez hogyan és mikor realizálódhat, arról Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója fejtette ki gondolatait.

Természetesen hazánk közelmúltbeli legnagyobb nemzetközi visszhangot keltő eredménye, a második magyar űrutazás sem maradhatott kibeszéletlenül. Maga az érintett, Kapu Tibor, kutatóűrhajós, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós társaságában számolt be a kilövés katartikus élményéről, a világűrben elvégzett 25 kísérlet eredményéről, és a HUNOR program eredményeiről.

Hunyadi vagy Cillei párt? Van ennek a kérdésnek jelentősége napjainkban? Hogy mennyire igen, arról Békés Márton, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Hegedűs Zoltán történész és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus beszélgetett. A programon többek között szó esett arról, hogy a ma látható folyamatok hosszú távon kihatnak az emberiség történetére. Hazai vagy külföldi érdek, nemzeti és nemzetközi törekvések - napjainkban is ugyanolyan kihívás, mint Hunyadi korában volt!

A panelbeszélgetések után a késő délutáni etapban ismét miniszteri előadást hallhattak az érdeklődők.

Napjaink egyik, ha nem a legnépszerűbb politikai fóruma, a Lázár János építési-és közlekedési miniszter által tartott Lázárinfó is jelen volt a Tranziton. A beszélgetés „identitásához” híven ezúttal is kemény kérdésekből és kendőzetlen válaszokból állt, egyetlen „darázsfészket”, sarkalatos területet sem kikerülve. Lázár János valamennyi, sokakat foglalkoztató témát kivesézve beszélt többek között az ország előtt álló sorskérdésekről, a kormánypárt megújulásáról, az őt ért vádakról, valamint azokról az eredményekről, amit a kormány az elmúlt 15 évben sikerrel tett le az asztalra.

A szombat délelőtt ismét miniszteri előadással indult, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter „Hídállam- a magyar gazdaság esélyei a változó világban” címmel a magyar nemzetgazdaság stratégiáját ismertette. A miniszter szerint jövőre eldől, hogy folytatjuk-e a saját utunkat, vagy birodalomba olvadva veszítjük el az érdekképviseletünket. Az előbbi kimenetel esetén megvalósítható Magyarország hídállam szerepe, ellenben szuverenitásunk elvesztése esetén ez egészen biztosan álom marad. Rogán Antal arról is beszélt, hogy a magyar választásoknak nem csupán határainkon belül van tétje, ugyanis ha a patrióták a helyükön maradnak, az Közép-Európában is változást indíthat el.

A miniszter előadása után délután ismét párhuzamos panelbeszélgetések várták a közönséget.

Törésvonalak - aligha lehetett pontosabb címet adni arról a társadalmunkban uralkodó megosztottságról, ami a XX. századi történelmünkhöz kapcsolódik. Erről a sarkalatos kérdésről folytattak beszélgetést Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója és Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész, a világosi fegyverletételtől indulva egészen a Kádár-korszakig minden történelmi korszak, minden megosztó eseményében elmerülve.

A fiatalok közélethez való viszonyulása napjaink egyik legfontosabb kihívása - erről beszélgetett Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese, Mile Ferenc, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió elnöke és Ókovács Benedek egyetemi hallgató. Mi az, ami megragadja egy alfa generációs fiatal figyelmét? Hogyan lehet őket bevonni a közéletbe? Mire van szükségük?

Deutsch Tamás, az MTK elnöke Kubatov Gáborral, a Ferencvárosi Torna Club elnökével beszélgetett a sport társadalomban, nevelésben betöltött kiemelt szerepéről.

Bogárdi Szabó István református lelkipásztor és Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök többek között a modern kor emberének problémáiról beszélgettek, valamint kifejtették, miért nem lehet a vallást örökölni, hogyan tanulhatjuk meg és adhatjuk tovább azt nemzedékről-nemzedékre.

A globalista és patrióta erők közötti harc a USAID megszüntetésével korántsem fejeződött be, csupán átalakulóban van. A civil képviselet nevében politikai nyomásgyakorlást kifejtő szervezetek globális méretű változásairól, a nemzetállamok elleni szerepükről, régi-új módszereikről folytatott beszélgetést Tuzson Bence igazságügyi miniszter, László András, európai parlamenti képviselő, a USAID-ügy kivizsgálásáért felelős kormánybiztos és Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Merre tovább, Magyarország? Mi a 2026-os választás tétje? Milyen irányba indíthatja el Magyarországot a jövő áprilisi választások kimenetele? Erről a kérdésről vitázott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A mesterséges intelligencia berobbant a mindennapjainkba, itt van, kezdenünk kell vele valamit azért, hogy a jelenséget a saját szolgálatunkba állítsuk - erről a kihívásról beszélgetett Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ alapítója, Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, és Jakab Roland, a HUN-REN magyar kutatási hálózat vezérigazgatója

A Kárpátaljai magyarságot ért támadásokról, az ellenük folyó sajtókampányról, élethelyzetükről és kihívásaikról beszélgetett Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke.

Magyarország lehetséges kitörési pontjait, az előttünk álló lehetőségeket és veszélyeket járta körbe Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Benkő Levente, a Digitális Szuverenitás Központ nemzetközi igazgatója.

A család társadalmi szerepéről, értékének megőrzéséről Papp Miklós görögkatolikus pap fejtette ki gondolatait.

A fesztivált Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadása zárta. A miniszter, minden aggodalomra okot adó jelenséget ismertetve, alapvetően pozitív üzenetet megfogalmazva fejtette ki, miért tekint optimistán a jövőbe, hogyan képzeli el a kormány brüsszeli együttműködését, valamint hogyan látja Magyarország helyét és szerepét az Európai Unióban 10–15 éves távlatban.

A programok és közösség ereje mindenkinek elegendő tudást, hitet és megerősítést adott ahhoz, hogy optimistán tekinthessünk a patrióta oldal előtt álló kihívásokra.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, ősszel folytatjuk!